Úgy tűnik, hogy az Európai Unió összeszedte lőszertámogatáshoz szükséges pénzösszeg jelentős részét, de ezen túl is tovább sürgetik a tagállamokat a katonai támogatás fokozására. A Szumiban virágvasárnapot ünneplő tömegre kilőtt orosz rakéták miatt újabb szankciók is kilátásba kerülhetnek.
Napvilágot látott az Európai Bizottság egy friss tervezete, amely azokat a távoli országokat listázza, ahová a kontinensre érkező menedékkérők egy részét, szabályozott keretek közt tudná átirányítani az EU.
Több uniós tagállam közös stratégián dolgozik, hogy megakadályozzák Orbán Viktor vétóinak hatástalanító szerepét az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításában – írja a Politico. Az EU-országok közel fele tervez kemény lépéseket tenni a magyar kormány stratégiájának megakadályozására. Az új német kormány egyre határozottabban lépne fel a jogállamiságot sértő tagállamokkal szemben, akár szavazati joguk megvonásával is.
Az Európai Unió igazságos vámtarifa-megállapodásra törekszik az Egyesült Államokkal, ami mindkét fél részéről jelentős erőfeszítést igényel Maros Sefcovic kereskedelmi biztos szerint.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa további hét iráni embert és két szervezetet vett megszorító intézkedések hatálya alá hétfőn emberi jogi jogsértésekért, egyebek között az igazságszolgáltatásnak az önkényes fogva tartás eszközeként való alkalmazása miatt.
Három világos célja van az új amerikai külügyi és energiaügyi vezetésnek, és ennek jegyében tesszük a diplomáciai lépéseket, hogy minél több piacon tudjuk eladni az amerikai LNG-t, amelynek kapacitása 2030-ig meg fog duplázódni – jelentette ki hétfőn a Budapest LNG Summit keretében tartott előadásában Lawrence Korb, az Egyesült Államok Külügyminisztériuma Energiaforrások Irodájának vezető tanácsadója.
Donald Trump újabb vámháborúja nem egyszerű külgazdasági konfliktus, hanem rávilágít annak a mélyebb rendszerlogikának a félreértésére, ahogy az amerikai elnök a kereskedelempolitikára tekint. Mára a globális szereplők – államok és vállalatok – a kockázatokra reagálnak. Miközben a politika rövid távú győzelmekben és presztízscsatákban gondolkodik, a gazdaság szereplői egyre inkább végtelen játszmaként kezelik a világpiacot, ahol valójában a stabilitás, a kiszámíthatóság és a veszteségek minimalizálása a túlélés kulcsa. A legtöbb elemzés még mindig a status quo első megbillenéseire figyel, és annak helyreállítására koncentrál, pedig a játékelméleti modellek alapján már a harmadik és negyedik válaszlépések formálják a jövő egyensúlyait – ott, ahol nem országok, hanem cégek döntenek.
A moldovai elnök 2027-re várja az EU-s csatlakozásra vonatkozó tárgyalások lezárását, de sok múlhat a soron következő választások kimenetelén. Bár az unió komoly pénzekkel támogatja az országot, az orosz befolyás miatt rendkívül megosztott a társadalom a csatlakozás kérdésében.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter bejelentette, hazája azt tervezi, hogy hamarosan teljesítik a NATO elvárásait, és a GDP 2 százalékra emelik védelmi kiadásaikat – írja az Euractiv.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a kötelező gáztárolási rendelet módosítására vonatkozó tárgyalási mandátumát. A cél az, hogy meghosszabbítsák a jelenlegi szabályokat, ugyanakkor nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a tagállamoknak a piaci viszonyok változásához való alkalmazkodás érdekében. Ez azért is fontos, mert amint megírtuk: az Európai Gázhálózati Üzemeltetők Egyesülete (ENTSOG) jelentése szerint az EU tagállamainak azonnal meg kell kezdeniük föld alatti gáztárolóik feltöltését, és fokozniuk kell a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzéseit, különben akár ellátásbiztonsági kockázatok is felmerülhetnek a 2025-2026-os gázfelhasználási szezonban.
A bérek átláthatóságára kidolgozott európai uniós irányelv célkitűzéseit 2026. június 7-éig kell teljesíteniük a tagállamoknak. Ennek értelmében az EU-ban működő cégeknek nyilvánossá kell tenniük az új pozícióikhoz tartozó fizetési információikat, valamint a munkavállalóik számára a meglévő bérsávjaikat az átláthatóság javítása, és a nemek közötti bérkülönbség csökkentése érdekében. Az, hogy a magyar jogszabályi környezet a célok elérése kapcsán pontosan hogyan fog változni, még nem ismert, a vállalatoknak viszont érdemes erre a helyzetre időben felkészülniük – ezt a témát járta körül a Profession.hu Backstage podcast legújabb adása.
Az Európai Unió újra felajánlja, hogy több amerikai földgázt vásárol, miután Donald Trump amerikai elnök egyelőre felfüggesztette a gazdaságot megrázó vámokat. Ezt korábban már több ízben megtették, de most a vámháború által keltett instabilitás miatt Trump is kimondta, hogy valójában ebben érdekelt. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy milyen áron, és mennyi LNG-t tudnának felvásárolni az európai szereplők.
A BNP Paribas, Franciaország legnagyobb bankja csökkentette a befektetett tőke megtérülésére vonatkozó előrejelzését az AXA vagyonkezelési üzletágának 5,1 milliárd eurós felvásárlásával kapcsolatban - közölte hétfőn a pénzintézet a Reuters tudósítása szerint.
Az Egyesült Királyság visszatérőben van az európai védelmi együttműködés szívébe – legalábbis ezt jelzi, hogy az EU és London várhatóan már a következő uniós csúcstalálkozón aláírja a közös védelmi és biztonsági megállapodást. Az egyezmény lehetővé tenné a brit védelmi ipar részvételét az EU-s fegyverbeszerzésekben, miközben Donald Trump NATO-ellenes retorikája és az Oroszországhoz való közeledése komoly stratégiai átrendeződést indított el Európában. Ez a brexit utáni első jelentős közeledés.
Az Európai Unió új lendületet próbál adni a bővítési folyamatnak, miközben több fronton is feszültségek nehezítik a haladást. Luxemburgban informális vacsorán egyeztettek a nyugat-balkáni országok külügyminisztereivel, miközben Szerbia demokratikus visszalépései és Bosznia politikai válsága is aggodalmat kelt. Eközben Svédország és más északi tagállamok igyekeznek áttörni a magyar vétót Ukrajna és Moldova csatlakozása ügyében.
Trump-adminisztráció ambiciózus terve, hogy 90 nap alatt 90 kereskedelmi megállapodást kössön, komoly kihívásokkal néz szembe. A piacok közben aggódva figyelik a kereskedelmi háború alakulását, a hétvégén is egymás után jöttek a fordulatokban gazdag fejlemények.
Friedrich Merz, Németország leendő kancellárja figyelmeztetett, hogy Donald Trump vámintézkedései növelik egy pénzügyi válság kockázatát, és egy USA-EU szabadkereskedelmi megállapodás mellett érvelt, amely ötlet korábban elutasító reakciót váltott ki az amerikai elnökből.
A II. világháború óta most állt fel először hárompárti kormánykoalíció Ausztriában. Az Osztrák Néppárt, a szociáldemokraták és a liberális NEOS közös kormányzása a külpolitikában is eléggé kompromisszumos megoldásokat eredményezett. Az új bécsi kormány láthatóan törekszik a nemzetközi pozíció erősítésére, különösen a multilaterális diplomácia terén, ugyanakkor egyelőre óvatosnak tűnik az átalakuló világrend legfontosabb kihívásainak kezelésében.
Miközben az uniós bővítésről egyre intenzívebb szakmai vita zajlik, és leginkább Ukrajnáról beszélünk, Montenegró már fél lábbal bent is van az Európai Unióban – méghozzá úgy, hogy az ország már több mint egy évtizede az eurót használja hivatalos fizetőeszközként. A kis balkáni állam nemcsak földrajzi közelsége, hanem politikai elkötelezettsége, intézményi állapota és külpolitikai orientációja révén is kiemelkedik a nyugat-balkáni bővítési mezőnyből. Kérdés, hogy a másik lábbal is be tud-e lépni a közösségbe – és ha igen, mikor.
Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök elismerte, hogy az ország akár előrehozott parlamenti választások elé is nézhet, ha a jelenlegi politikai feszültségek tovább mélyülnek. A Szombati párbeszédek című vitaműsorban az STVR műsorán a koalíción belüli vitákra mutatott rá, és aggodalmának adott hangot a kormány stabilitásával kapcsolatban, írja a Teraz.sk.